udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
41
találat
lapozás: 1-30 | 31-41
Névmutató:
Czirják Károly
1998. április 15.
Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./2000. szeptember 14.
Monostory László, Marcali város főtanácsosának vezetésével magyarországi küldöttség látogatott Maroshévízre. Nyolc marcali térségi polgármester is helyett kapott a küldöttségben - ők testvértelepülési kapcsolatok kiépítése céljából érkeztek Erdélybe. Marcaliból második világháborús frontharcosok is érkeztek Maroshévízre, akik találkoztak maroshévízi világháborús veteránokkal. A vendégek találkoztak Maroshévíz polgármesterével, helyi RMDSZ-vezetőkkel, majd ellátogattak Borszékre, Ditróba, Szárhegyre, Remetére, a Gyilkos-tóhoz és Parajdra. /(Czirják Károly): Testvértelepüléseket kerestek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./2000. november 15.
Maroshévízen eddig nem állítottak emléket a két világháborúban elesetteknek. A 86 éves Siklódi Ferenc helyi lakos készített egy kopjafát, amit fel is állított november 1-re a helyi magyar temetőben az alábbi felirattal: Emlékül az első és második világháborúban elesett hősöknek. /Czirják Károly, Maroshévíz: Emlékmű a hévízi hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./2002. március 15.
Márc. 7-én Maroshévíz mindhárom közúti bejáratánál kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek el, 12-re virradóan azonban eltűntek a táblák. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a város magyar lakossága 29,11% volt tíz évvel ezelőtt, Pasca megbízott polgármester szerint mára 24%-ra csökkent ez az arány. /Czirják Károly: Volt-nincs táblák Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ 2003. június 30.
Maroshévíz római katolikus egyházközségét bemutató kiadvány jelent meg nemrég, szerzője Czirják Károly, szerkesztője munkatársunk, Sarány István. /A maroshévízi római katolikus egyházközség története. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./2004. január 13.
Maroshévízen fogyatkozik a magyarság, írta Czirják Károly a gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilapban. Míg 60 évvel ezelőtt a lakosság 35%-a volt magyar, ez az arány 1992-ben 29%, 2002-re pedig 25%-ra csökkent. 2003-ban a római katolikus és református egyházak összesen 30 gyermeket kereszteltek meg, 13 házasságkötést és 51 temetést jegyeztek. /Fogy a magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2004. január 21.
A kétnyelvű táblákról szóló kormányhatározat megjelenése után nyolc hónappal szerelték fel Maroshévíz mindhárom bejáratánál a magyar helységnévtáblát. Alig telt el 48 óra, ismeretlen tettesek leszerelték. 2002 nyarán újból helyükre kerültek a táblák, ám tíz óra múlva tartórudakkal együtt tüntették el azokat. Tavaly tavasszal harmadszor is kitették a magyar nyelvű táblákat. A gyergyói kijáratnál a betűket lassan kezdték eltüntetni, majd szeptemberben feketére festették. Novemberben kicserélték a táblát, de alig telt el 8 óra, egy ott lakó fekete festékkel bemázolta. December 1-re a Borszék felé vezető úton levő táblát mázolta be egy közelben lakó, három nap múlva a másik tábla magyar feliratát is bordó festékkel festették le. A rendőrség vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai nem keresték a tetteseket. /Czirják Károly, Maroshévíz: Lefestették a táblákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./2004. május 5.
Maroshévízen a magyar hősök temetőjét 1916-ban létesítették. 1943-ban a temetőt átrendezték, a német, osztrák és olasz katonákat szülőhazájukba vitték, így a 440 sírból csupán 165 magyar katona sírja maradt meg. A második világháború után a helyi Magyar Népi Szövetség vállalta a temető karbantartását, 1948-ban egy székely kaput állítottak fel a bejáratánál. Ekkoriban megemlékezéseket, koszorúzásokat szerveztek, de 1950-ben a helyi néptanács vezetői ezt betiltották. Így lassan a temető elhanyagolttá vált, sokan rátemetkeztek, a sírokról a kereszteket kitörték, csupán egy sír felett van még egy kincstári vaskereszt. 1993-ban néhai Kolumbán Tihamér helyi RMDSZ-elnöknek köszönhetően kitakarították a temetőt a millenniumi évfordulókor. 1100 fenyőcsemetét ültettek, rendszeresen szerveztek koszorúzást, halottak napján gyertyagyújtást. Kolumbán halálával a temető újból feledésbe merült. Egy hónapja megalakult helyi RMDSZ Ifjúsági Szervezet, tagjai hozzáláttak a szemét eltakarításához. Vissza szeretnék állítani a székely kaput, a temetőt körbe szeretnék keríteni, a meglévő sírokra pedig kereszteket szeretnének állítani. /Czirják Károly: Takarítás a magyar hősök temetőjében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./2006. január 26.
Maroshévíz magyarsága rohamos mértékben fogyatkozik. A kitelepedések száma emelkedik és egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A kisvárosban 1992-ben jegyezték a magyarság legnagyobb számarányát, akkor a város polgárainak közel 30%-a volt magyar, 5037 magyar lakost jegyeztek. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 4034 magyar lakosa van a településnek, azaz a lakosság közel 26%-a. A hévízi magyarok felekezeti megoszlása: 3457 római katolikus, 751 református. Az egyházi nyilvántartások más képet mutatnak: 2553 római katolikusnak és 329 református. Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint 2005-ben a római katolikus egyháznál 21 gyermeket kereszteltek, 14 házasságot kötöttek és 43 elhalálozást jegyeztek; a református egyháznál 5 gyereket kereszteltek, 2 esküvőt tartottak és 10 elhalálozást jegyeztek. /Czirják Károly: Továbbra is fogyatkozunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./2007. július 17.
Urmánczy Nándor (1868-1940) volt országgyűlési képviselő (1902-1918), az ereklyés országzászló és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) magalapítójának maroshévízi sírja valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A napokban Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa koszorút helyezett el Urmánczy Nándor sírjánál, a küldöttek: Borsos Géza az SZNT alelnöke, Ambrus A. Árpád a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke és Fülöp Sándor a települési székely tanács tagja. /Czirják Károly: Koszorúzás Urmánczy Nándor sírjánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2007. augusztus 15.
Visszakerült az Urmánczy-család tulajdonába az azonos nevű maroshévízi fürdő. Az Urmánczy-fürdőt 1870 körül vásárolták az Urmánczy-bárók a szárhegyi Lázár- grófoktól. A meleg ásványvizet ivókúrára javasolták bélbántalmak gyógyítására, fürdőként pedig vérkeringési zavarok és magas vérnyomás enyhítésére használták. A strandot és környékét 1948-ban államosították. A fürdő 1950–1989 között sok turistát vonzott, ebben az időszakban lebontották a régi épületet, helyére szintén fából öltözőket építettek, míg a 70-es évek végén az addig fedett kis medencét nyitott medencévé alakították. A rendszerváltás után az Urmánczy-család leszármazottai visszaigényelték az olimpiai méretű strandot, de több mint 15 évnek kellett eltelnie, hogy ezt visszakapják. Állapota közben nagyon leromlott, az utóbbi két évben a fenntartó – a városi önkormányzat – már nem üzemeltette. Közben minden mozdíthatót elloptak, a medence pedig valóságos szemétgödör lett. A visszakapott strand tulajdonosainak képviselője, Szabó Kálmán elmondta, jövőre nekilátnak a strand és környéke rehabilitációjához, hogy mielőbb újból üzemképes lehessen. /Czirják Károly: Visszaszolgáltatták az Urmánczy-fürdőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./2008. február 8.
Üzenetben kaptak halálos fenyegetést a székely tanács vezetői. „Te szaros bozgor, ha nem fejezed be azonnal a referendumot, a jég alatt találnak meg, a hídnál” – kapott román nyelvű üzenetet Czirják Károly, a Maroshévízi Székely Tanács elnöke, illetve Csibi István, a szervezet titkára. Az eset január közepén történt, a január 2–31. között zajlott referendum idején, amikor Székelyföld autonómiájáról kérdezték a Hargita megyei kisváros lakóit. Ezután még két fenyegető üzenet érkezett. „Hetekkel ezelőtt érkeztek az üzenetek, de nem hoztuk nyilvánosságra őket, hogy ne ijesszük el a népszavazásban részt vevő biztosokat” – mondta a Krónikának Czirják Károly. Nem tettek feljelentést. Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, minden fenyegetőzést jelenteni kell, függetlenül attól, hogy ismeretlen telefonszámról érkezett. Mint mondta, a rendőrségnek megvannak az eszközei, hogy kiderítse a küldő kilétét. /Jánossy Alíz: Megfenyegetett „bozgorok”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2008. május 26.
Zsákhegyi Magyar Hősök Temetője – ez állt hajdan, Maroshévízen a temetőbejárathoz állított székely kapun, emlékeztetve a belépőt, hősi halottak nyughelyén jár. Az első világháborúban 1916 és 1918 között elhunyt katonák nyugodtak itt. 1949-ig példásan gondozták a sírokat, akkor azonban a helyi tanács megtiltotta, hogy a magyarság megemlékezzen hőseiről. A sírokat belepte a gaz. Több hősi halott sírjára rátemetkeztek. 1995-ben kitakarították a hősök temetőjét, kopjafát, keresztet állítottak, egy év múlva 1100 facsemetét ültettek a temetőkertben. A fenyőknek már nyoma sincs, a sírok újra gazdátlanok lettek. Czirják Károly helytörténész és Csibi István most hetvenkét keresztet állíttatott saját pénzből és adakozók jóvoltából, az 1914-ben született Siklódi Ferenc pedig cserefa-emlékműbe faragta: „Az első világháború magyar hőseinek emlékére. ” Május 25-én megáldották az új kereszteket és emlékművet. Dr. Garda Dezső és Rokaly József történészként emlékezett meg az első világháború borzalmairól, és az összegyűltekkel együtt remélték, e sírok nem válnak újra gyommal benőtt, jeltelen földdé. /Balázs Katalin: Maroshévíz. Keresztállítás a magyar hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./2008. július 12.
Az örmény származású dr. Urmánczy Nándor /Maroshévíz (Toplicza), 1868. okt. 1. – Maroshévíz, 1940. okt. 31./, a magyarok jótevője életét foglalta kötetbe Czirják Károly maroshévízi helytörténész, bemutatva az embert, a turista segítőjét, a dalszerzőt, a színjátszót, az országgyűlési képviselőt, az ereklyés országzászló létrehozóját, a Székely Nemzeti Tanács egyik alapítóját. Komán János jellemezte a szerzőt: „Czirják Károly Maroshévíz lábon járó levéltára. " 140 esztendeje született a maroshévízi Urmánczy család sarja, Nándor, aki életének első szakaszát turistajellegű írások közlésével, monográfiák készítésével, valamint dalszerzéssel töltötte. Dr. Urmánczy Nándor nevéhez kötődik az első maroshévízi újság indítása 1895-ben. 1896-ban saját telkén és költségén létrehozta az első helyi állami magyar iskolát. Nevéhez köthető a maroshévízi bíróság létrehozása. Parlamenti munkájának köszönhetően építették ki a Gyergyószentmiklós–Déda közötti vasútvonalat. 1918. novemberében dr. Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és dr. Ugron Gáborral együtt létrehozta a Székely Nemzeti Tanácsot, 1928-ban létesítette a szintén feledésbe merült ereklyés országzászlót. /Balázs Katalin: Történelemkönyv-pótló. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2008. júl. 12./2008. augusztus 5.
Lakitelek vendégei voltak maroshévízi fiatalok. A meghívás előzménye: március 15-én a maroshévízi Székely Tanács színvonalas műsorral emlékezett meg az 1848-as forradalom hévízi eseményeiről. Az ünnepségen jelen volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, akinek annyira megtetszett a fiatalok műsora, hogy meghívta őket egy lakiteleki táborozásra, július 28. és augusztus 3. között. A táborozás költségeit a vendéglátók állták. A Csillagtúrák a Tisza mentén elnevezésű táborozáson a fiatalok részt vettek a Magyarok égen és földön című programon, amelyet Zombori Ottó csillagász vezetett. A hévízi fiatalok ismét találkozhattak Lezsák Sándorral és Nagy Alajossal, az 1956-os forradalom részvevőjével, a Mindszenty Társaság tiszteletbeli elnökével. /(Czirják Károly): Lakitelek vendégei voltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./2009. augusztus 3.
Több mint egy éve kezdődtek el a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület létrehozásának az első lépései Maroshévízen. Azóta már hivatalosan is bejegyeztették az egyesületet. Alapítói között az egész Gyergyói-medence képviselteti magát. A hivatalos bejegyzést követően, a múlt héten tartották az első közgyűlést, ahol vezetőséget is választottak. Elnök Czirják Károly, alelnökök Borsos Géza, Bodor Attila, Hámos Mihály, Blénessy Zoltán, tiszteletbeli elnök Szabó Kálmán. Az egyesület programjában többek között szerepelnek a kulturális- és sportrendezvények szervezése és támogatása, az autonómiatörekvések támogatása, Urmánczy Nándor eszméjének a folytatása, a hagyatékának a megőrzése és ápolása. Ugyanakkor fiókegyesületek létrehozása más településeken is szerepel a célkitűzéseik között. /Dr. Urmánczy Nándor Egyesület alakult. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), 2009. aug. 3./2010. május 3.
Államellenességgel vádolnak egy székely civil szervezetet
Állam- és alkotmányellenes tevékenységgel, az autonómiatörekvések népszerűsítésével vádolja három helyi civil szervezet a maroshévízi székhelyű Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. A magyar kulturális szervezet elnöke bírósági idézést kapott, az első tárgyalást kedden tartják.
Valóban szerepel alapszabályzatunkban az önrendelkezési tevékenységek támogatása, de ezt senki sem kifogásolta, amikor bejegyeztettük az egyesületet. Semmiféle államellenes tevékenységet nem áll szándékunkban folytatni, nem értem, miért kell a bíróságot járjuk – válaszolta a Honline.ro megkeresésére Czirják Károly, a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
Az egy éve működő magyar kulturális egyesület ellen a hévízi Miron Cristea Kulturális Alapítvány, illetve a Radio Ardealul és a Glasul Călimanilor egyesület nyújtott be írásos panaszt a helyi városi bírósághoz, kérve a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület feloszlatását. Az április 19-én iktatott kérés szerint az egyesület bejegyzése alkotmányos jogokat sért, tevékenysége és céljai veszélyeztetik a román nemzetállam egységét, szuverenitását és függetlenségét. Egy másik vádpont szerint maga a névadó személyiség, Urmánczy Nándor tevékenysége is románellenes volt.
A román szervezetek elsősorban azért marasztalják el a magyar kulturális egyesületet, mert annak statútumában a felsorolt célok között szerepel az autonómiatörekvések támogatása. A kérést iktatók szerint ezért „felmerül a lehetőség az „úgynevezett Székelyföld” területi autonómiájának széles körű népszerűsítésére. – Az egyesület bírósági határozattal való felszámolása egyenlő a román állampolgárok érdekeinek megvédésével – állítják a beadvány aláírói, arról is említést téve, hogy a névadó Románia és a román nép nyílt ellensége volt: 1918 után tizenhat esztendőn át volt képviselő a horthysta kormányban, a trianoni szerződés ellen harcolva. A mellékletek között szerepel egy idézet Urmánczy 1935-ös parlamenti beszédéből, amelyet irredentista, szélsőséges jelzőkkel illetnek.
„Ezek az adatok – bár korábban is megjelentek már nyomtatásban – valótlanok. Dr. Urmánczy Nándor 1918-ig volt képviselő, a Horthy-kormány pedig 1920-ban alakult, tehát nem lehetett annak tagja, és 35-ben sem mondhatott beszédet a parlamentben” – közölte Czirják Károly. Megjegyezte: bízik az igazságszolgáltatás méltányosságában, és reméli, hosszú életű lesz az általa vezetett civil szervezet.
A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület egyébként tavaly megszervezte az Urmánczy-napokat Maroshévízen, idén nyáron pedig ennek folytatását tervezi Borszéken.
Kitekintő/www.honline.ro
Erdély.ma2010. május 18.
Kincses úton az Urmánczy per
Harmadszorra is elnapolták a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület perét – a halasztás mellett ezúttal a bírónő döntött, hogy a felperesek is tanulmányozhassák a Czirják Károly elnök által benyújtott ellenvetéseket. Ellenvetést nyújtott be a maroshévízi törvényszékre a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke, a beadványt az ügy védelmét vállaló Kincses Előd ügyvéd fogalmazta meg. A jogász arra hivatkozik, hogy a felperesek által szavakba foglalt, az egyesület megszüntetését javasoló okok nem megalapozottak, sem a jelenleg érvényben lévő törvények, sem az Európai Charta, sem történelmi vonatkozásban.
Csibi Márti
Székelyhon.ro2010. május 19.
Terrorszervezet vagy maffia az Urmánczy Nándor Egyesület???
A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni fellépésre létrehozott szerv vizsgálódik a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor kulturális egyesület ellen. Az egyesület tagjai nem igazán értik, hogy miként kerülhettek a DIICOT figyelmébe.
Az első információktól eltérően nem a SRI, hanem a DIICOT rendelte be kihallgatásra az Urmánczy Nándor Egyesület elnökét és több alapító tagját. Rejtély, hogy az összesen 13 alapító taggal rendelkező maroshévízi kulturális szervezet tevékenységéhez mi köze a szervezett bűnözés és terrorizmus gyanús esetek kivizsgálására létrehozott hatóságnak.
A kihallgatást vezető tiszt Czirják Károly elnöknek és a még beidézett tagoknak is ugyanazokat a kérdéseket tette fel, vagyis, hogy kinek az ötlete alapján jött létre az egyesület, ki készítette a statútumot, és főként, hogy miért ragaszkodnak az önrendelkezési törekvések támogatásához, mint a szervezet egyik célkitűzéséhez.
A válaszokat megkapta a kihallgató, aki arról is megpróbálta meggyőzni a beidézett személyeket, hogy az önrendelkezésre vonatkozó passzust vegyék ki az alapító okiratból.
Czirják Károly elnök elmondása szerint a kihallgatást vezető személy a szervezet feloszlatását célzó per vádirata alapján tette fel a kérdéseit. Ezt bizonyítja, hogy ugyanazokat a történelmi tényeket nem ismerte, vagy magyarázta félre az illető, mint a vádirat megfogalmazói.
Ezt követően egy nyilatkozatot írattak alá a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület tagjaival, miszerint nem tesznek semmi olyant, ami Románia területi integritását sértené. A kihallgató személy búcsúzóúl még megjegyezte, hogy reméli, a következőkben nem kell majd újra találkozniuk…
Gergely Imre
Székelyhon.ro2010. május 19.
Betiltanák a románok a magyar egyesületet Hévízen
Jövő keddre, május 25-ére halasztották tegnap annak a pernek a tárgyalását, amelyet a maroshévízi Miron Cristea, Radio Ardealul és Glasul Călimanilor alapítványok kezdeményeztek a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület betiltása érdekében.
A felperesek a vádiratban egyebek mellett azt állítják, hogy az egyesület névadója, dr. Urmánczy Nándor a Horthy-időszakban országgyűlési képviselőként románellenes kijelentéseket tett. Emellett az is kifogásolják, hogy az egyesület statútuma olyan elemeket is tartalmaz – a székelyföldi autonómiatörekvések támogatása –, amelyek veszélyeztetik Románia területi integritását.
„A per kezdeményezője, Ilie Şandru nyugalmazott tanár, egykori pártaktivista, a Miron Cristea Alapítvány elnöke, aki 1990 után a magyarellenes cikkei révén lett híres a magyarság körében” – mesélte a Krónika kérdésére Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke. Mint mondta, az első, zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson ugyan a másik két alapítványi vezető is megjelent, azonban nem tudta, miért kapott idézést. Az egyesületi elnök szerint Ilie Şandrut tavaly júniusi megalakulása óta zavarja a magyar civil szervezet megléte, és cikkeiben rendszeresen félretájékoztatja a román olvasókat az egyesület rendezvényeiről.
Furcsamód azonban sem Şandru, sem más nem élt az egyesület bejegyzését követő fellebbezési lehetőséggel, amikor alapos indokkal megakadályozhatták volna a bejegyzését, tette hozzá Czirják. Az április végén benyújtott periratban a román alapítványok az Urmánczy-egyesület tevékenységének a beszüntetését kérik, egyebek mellett azt állítva, hogy az alkotmányellenes tevékenységet folytat, amellyel Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az alapszabályba foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolják, illetve azzal, hogy szerintük dr. Urmánczy Nándor 1918 után Horthy Miklós kormányának tagja volt, sőt idéznek is egy 1935-ös parlamenti felszólalásából, amelyben a románság ellen szólt. „Báró dr. Urmánczy Nándor valóban 16 évig – 1902 és 1918 között – magyar országgyűlési képviselő volt, azonban a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá, így semmilyen felszólalása nem lehetett a magyar országgyűlésben” – cáfolta a felperesek állítását Czirják Károly.
Hozzátette, furcsállotta, hogy már az első, április 29-ei zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson az elnöklő bírónő döntést akart hozni, helyt adva a felperesek keresetének. Czirjáknak azzal sikerült kicsikarnia egy hét haladékot, hogy kérte: a maroshévízi magyarságot érintő ügyet nyílt tárgyaláson vitassák, illetve ügyvédi képviseletre is igényt tartott, ami újabb egy hét halasztást eredményezett. A meglehetősen rövid idő alatt Kincses Előd ügyvéd felvállalta az egyesület védelmét, aki tegnapi folyamodványában kifejti: „a felperes történelmi hiányosságainak tudható be, hogy dr. Urmánczy Nándort a horthysta kormány képviselőjeként állítják be”. Kincses kéri, hogy a bíróság kérjen hivatalos átiratot a bukaresti magyar nagykövetségtől arról, hogy mikor volt dr. Urmánczy Nándor képviselő.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)